MR-630 / 18abc. példa

18. a) Határozza meg az alábbi állítások logikai értékét (igaz vagy hamis)!
(A és B halmazokat jelöl. Válaszait itt nem kell indokolnia.)

I. állítás: Ha B üres halmaz, akkor A∩B üres halmaz.
II. állítás: Ha A=B, akkor AB üres halmaz.
III. állítás: Ha A∪B = A, akkor A=B.

b) Az I. állítás megfordítása: Ha A∩B üres halmaz, akkor B üres halmaz.
Határozza meg ennek az állításnak a logikai értékét! Válaszát indokolja!

c) Írja be mind a kilenc egyjegyű pozitív egész számot az ábra megfelelő részébe!

A 0, 1, 2, 4 és 9 számjegyeket felhasználva elkészítjük az összes olyan ötjegyű számot, melyek különböző számjegyekből állnak.

d) Hány 4-gyel osztható szám van az elkészített számok között?

a) Határozza meg az alábbi állítások logikai értékét (igaz vagy hamis)!
(A és B halmazokat jelöl. Válaszait itt nem kell indokolnia.)

I. állítás: Ha B üres halmaz, akkor A∩B üres halmaz.
II. állítás: Ha A=B, akkor AB üres halmaz.
III. állítás: Ha A∪B = A, akkor A=B.

Ha B üres halmaz, akkor A∩B üres halmaz

I. állítás: igaz

Két halmaz metszete a közös elemeket tartalmazza. Mivel B halmaz üres halmaz ezért a közös rész szintén üres halmaz. Az első állítás tehét igaz.

Ha A=B, akkor A\B üres halmaz

II. állítás: igaz

A\B halmaz olyan elemeket tartalmaz, amelyek benne vannak az A-ban, de nincsenek a B-ben. Mivel A=B, ezért az A halmazból ki kell venni minden elemet, azaz A\B halmaz üres lesz. A második állítás tehát igaz.

Ha A∪B = A, akkor A=B

III. állítás: hamis

Amennyiben például B részhalmaza A-nak, akkor is a két halmaz úniója A lesz. A harmadi állítás tehát hamis.

b) Az I. állítás megfordítása: Ha A∩B üres halmaz, akkor B üres halmaz.

Az állítás hamis

Amenyiben például A és B halmazoknak vannak elemei, de nincs egyetlen közös elemük sem, a metszet akkor is üres halmaz.

c) Írja be mind a kilenc egyjegyű pozitív egész számot az ábra megfelelő részébe!

1 - négyzetszám (12=1) nem összetett szám mert nincs valódi osztója, 3-mal nem osztható

2 - nem négyzetszám,  nem öszetett mert nincs valódi osztója, 3-mal nem osztható

3 - nem négyzetszám,  nem öszetett mert nincs valódi osztója, 3-mal osztható (3:3=1)

4 - négyzetszám (22=4), összetett szám mert van valódi osztója (4:2=2) , 3-mal nem osztható

5 - nem négyzetszám,  nem öszetett mert nincs valódi osztója, 3-mal nem osztható

6 - nem négyzetszám, összetett szám mert van valódi osztója (6:2=3, 6:3=2), 3-mal osztható (6:3=2)

7 - nem négyzetszám, nem öszetett mert nincs valódi osztója, 3-mal nem osztható

8 - nem négyzetszám, összetett szám mert van valódi osztója (8:2=4, 8:4=2), 3-mal nem osztható

9 - négyzetszám (32=9) összetett szám mert van valódi osztója (9:3=3), 3-mal osztható (9:3=1)

c) A fenti adatok alapján kitöltött ábra:

A 0, 1, 2, 4 és 9 számjegyeket felhasználva elkészítjük az összes olyan ötjegyű számot, melyek különböző számjegyekből állnak.

d) Hány 4-gyel osztható szám van az elkészített számok között?

Egy ötjegyű szám pontosan akkor osztható 4-gyel, ha az utolsó két számjegyéből álló szám osztható 4-gyel.

A megadott számjegyekből alkotható „kétjegyű”, 4-gyel osztható számok:

04, 12, 20, 24, 40 ,92 

A 04 végződés esetén az első három helyiértéken a következő számok lehetnek: 1, 2, 9

Ezt a három számot 3! = 6-féle képpen lehet felírni (Ismétlés nélküli permutcáció)

A 20 végződés esetén az első három helyiértéken a következő számok lehetnek: 1, 4, 9

Ezt a három számot 3! = 6-féle képpen lehet felírni (Ismétlés nélküli permutcáció)

A 40 végződés esetén az első három helyiértéken a következő számok lehetnek: 1, 2, 9

Ezt a három számot 3! = 6-féle képpen lehet felírni (Ismétlés nélküli permutcáció)

A 12 végződés esetén az első három helyiértéken a következő számok lehetnek: 0, 4, 9

A 0 nem lehet az első helyen, mivel akkor nem ötjegyű számot kapnánk, hanem négyjegyűt.

a 4 és 9 számjegyet 2! = 2-féle képpen lehet felírni (Ismétlés nélküli permutcáció)

A 24 végződés esetén az első három helyiértéken a következő számok lehetnek: 0, 1, 9

A 0 nem lehet az első helyen, mivel akkor nem ötjegyű számot kapnánk, hanem négyjegyűt.

az 1 és 9 számjegyet 2! = 2-féle képpen lehet felírni (Ismétlés nélküli permutcáció)

A 92 végződés esetén az első három helyiértéken a következő számok lehetnek: 0, 1, 4

A 0 nem lehet az első helyen, mivel akkor nem ötjegyű számot kapnánk, hanem négyjegyűt.

az 1 és 4 számjegyet 2! = 2-féle képpen lehet felírni (Ismétlés nélküli permutcáció)

Összerakva ezt a hat lehetséges esetet, a feltételeknek megfelelő ötjegyű számok száma:

6+6+6+4+4+4=30