MR-762 / 17. példa

A Föld teljes vízkészlete (jég, víz és vízgőz) folyékony halmazállapotban közel 1400 millió km3 lenne. Ennek a vízkészletnek csupán 3%-a édesvíz, melynek valójában mindössze 20%-a folyékony halmazállapotú (a többi főleg a sarkvidék jégtakarójában található fagyott, szilárd állapotban).

a) Számítsa ki, hogy hány kilométer lenne annak a legkisebb gömbnek a sugara, amelybe összegyűjthetnénk a Föld folyékony édesvízkészletét! Válaszát egész kilométerre kerekítve adja meg!

Az ábrán egy környezetvédő szervezet logójának ki nem színezett terve látható. A logó kilenc tartományát három színnel (sárga, kék és zöld) szeretnénk kiszínezni úgy, hogy a szomszédos tartományok különböző színűek legyenek. (Két tartomány szomszédos, ha a határvonalaiknak van közös pontja. Egy-egy tartomány színezéséhez egy színt használhatunk.)

b) Hányféleképpen lehet a logót a feltételeknek megfelelően kiszínezni?

Egy iskolai italautomata meghibásodott, és véletlenszerűen ad szénsavas, illetve szénsavmentes vizet. A diákok tapasztalata szerint, ha valaki szénsavmentes vizet kér, akkor csak
0,8 a valószínűsége annak, hogy valóban szénsavmentes vizet kap. Anna a hét mind az öt munkanapján egy-egy szénsavmentes vizet szeretne vásárolni az automatából, így minden nap az ennek megfelelő gombot nyomja meg.

c) Mennyi a valószínűsége annak, hogy legalább négy napon valóban szénsavmentes vizet ad az automata?

A Föld teljes vízkészlete (jég, víz és vízgőz) folyékony halmazállapotban közel 1400 millió km3 lenne. Ennek a vízkészletnek csupán 3%-a édesvíz, melynek valójában mindössze 20%-a folyékony halmazállapotú (a többi főleg a sarkvidék jégtakarójában található fagyott, szilárd állapotban).

a) Számítsa ki, hogy hány kilométer lenne annak a legkisebb gömbnek a sugara, amelybe összegyűjthetnénk a Föld folyékony édesvízkészletét!

A Föld folyékony állapotú édesvízkészlete a teljes vízkészlet 0,03·0,2=0,006 - szorosa, azaz:

V=0,006·1 400 000 000=8 400 000 km3

A kérdéses gömb térfogatára:

V=4·r3·π3=8 400 000 km3

r3=3·8 400 0004·π

r=3·8 400 0004·π3

r126 km

Az ábrán egy környezetvédő szervezet logójának ki nem színezett terve látható. A logó kilenc tartományát három színnel (sárga, kék és zöld) szeretnénk kiszínezni úgy, hogy a szomszédos tartományok különböző színűek legyenek.
(Két tartomány szomszédos, ha a határvonalaiknak van közös pontja. Egy-egy tartomány színezéséhez egy színt használhatunk.)

b) Hányféleképpen lehet a logót a feltételeknek megfelelően kiszínezni?

Ha a középső, kör alakú tartomány pl. sárga színű, akkor a hat sziromforma egyike sem lehet sárga.

Ekkor a szirmok váltakozva lehetnek kék, illetve zöld színűek, ami 2-féleképpen valósulhat meg.

A szirmok körüli tartomány ekkor csak sárga lehet,

A külső tartomány pedig kék vagy zöld. Ez szintén 2 lehetőség.

Mivel a középső tartomány színe nemcsak sárga, hanem kék vagy zöld is lehet: 3 lehetőség

Így a lehetséges színezések száma:

n=2·2·3

n=12

Egy iskolai italautomata meghibásodott, és véletlenszerűen ad szénsavas, illetve szénsavmentes vizet. A diákok tapasztalata szerint, ha valaki szénsavmentes vizet kér, akkor csak
0,8 a valószínűsége annak, hogy valóban szénsavmentes vizet kap. Anna a hét mind az öt munkanapján egy-egy szénsavmentes vizet szeretne vásárolni az automatából, így minden nap az ennek megfelelő gombot nyomja meg.

c) Mennyi a valószínűsége annak, hogy legalább négy napon valóban szénsavmentes vizet ad az automata?

Annak a valószínűsége, hogy Anna mind az öt nap szénsavmentes vizet kap:

P1=0,85  0,328

Annak a valószínűsége, hogy valaki szénsavmentes vizet kér, de szénsavasat kap: 0,2

Az egy nap, amikor Anna szénsavas vizet kap, 5 féle képpen következhet be.

Annak a valószínűsége tehát hogy Anna egy nap szénsavas és 4 nap szénsavmentes vizet kap:

P2=5·0,85·0,2

P2 0,410

A kérdéses valószínűség a két eset összege:

P=P1+P2=0,328 + 0,410

P0,738