Az ábrán egy medence méretarányos (kicsinyített) felülnézeti tervrajza látható. A medencét az y = x és az y = –2x + 2 egyenletű egyenes, valamint az y = x3 − x (0 ≤ x ≤ 1) egyenletű görbe fogja közre.
a) Számítsa ki, hogy mekkora a tervezett medence alapterülete, ha a tervrajzon látható (0;0) és (1;0) pontok távolsága a valóságban 12 méter lesz!
Adott az f: R +→R ; f(x) = − x3+kx függvény (k valós paraméter). Az f függvény grafikonjához egy-egy érintőt húzunk az x=1, illetve az x=2 abszcisszájú pontjában.
b) Igazolja, hogy a két érintő metszéspontjának első koordinátája (a k paraméter érté-kétől függetlenül) 14/9
a) Számítsa ki, hogy mekkora a tervezett medence alapterülete, ha a tervrajzon látható (0;0) és (1;0) pontok távolsága a valóságban 12 méter lesz!
A medence tervrajzának x tengely feletti része egy olyan háromszög, amelynek a harmadik csúcsa az y = x és az y = –2x + 2 egyenesek metszéspontja.
A háromszög alakú rész területe:
Az x tengely alatti rész területe:
Mivel a tervrajzon 1 egység a valóságban 12 m, ezért 1 területegység a valóságban (122 =) 144 m2.
Adott az f: R +→R ; f(x) = − x3+kx függvény (k valós paraméter). Az f függvény grafikonjához egy-egy érintőt húzunk az x=1, illetve az x=2 abszcisszájú pontjában.
b) Igazolja, hogy a két érintő metszéspontjának első koordinátája (a k paraméter érté-kétől függetlenül) 14/9
Az érintési pontok:
Az első derivált egy adott pontban az érintő egyenes iránytényezője!
Az érintők egyenlete: